Gyerekként azt hittem, hogy egyszer majd felnövök, és azóta is várom a pillanatot…
Ha a tükörbe nézek, az újabb és újabb ráncok és ősz hajszálak mögött még ugyanazt a tinilányt látom, aki ügyetlenül próbálta kiszedni a szemöldökét a dizsi előtt. A barátaimnak is ugyanazt a naiv gyermek pofiját látom, amit barátságunk kezdetén. Igen ritkán döbbenek rá arra, hogy észrevétlenül átsuhantunk együtt ebbe az új világba, a felnőttek közé.
Talán majd ha gyerekeim lesznek, vagy komoly vállalkozásom, amitől stresszelhetek, jobban megérzem a különbséget.
Nagymammámmal ezeréve
Vajon miért van az a társadalmi elvárás, hogy nekünk nőknek egy idő után le kell tagadnunk a korunkat?!
Én büszkén vállalok mindent: amit elértem, amiket megéltem, amiket megtanultam, és akiket megszerettem az évek alatt. Még egyszer köszönöm Anyácskám, hogy megszültél!!!
Köszönöm Nektek is Drága Testvérkéim, Barátaim, hogy vagytok nekem, még ha a távolban is, csendben, sokszor csak a gondolatban beszélgetve egymással. Szerencsés vagyok, hogy ilyen izgalmas felnőtt életem van, hogy sikerül beilleszkednem, de mégsem kellett letérnem ifjúságom vad álmainak útjáról. (zámbódzsimi verse).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése