2014. április 23., szerda

Elnézést

kérek mindenkitől, aki az elmúlt időben próbált írni nekem. Ugyanis a blog oldaláról már eltávolított kapcsolatfelvevő link nem működött. Ezt persze csak most vettem észre majdnem egy év után. Nem is jelzi, hogy nem működik. Ezentúl közvetlenül a monikahenter@hotmail.com e-mailre írjatok.
Még egyszer bocsánat!!!!

2014. március 1., szombat

És megérkezett mizster Ozzie Arthur David Weddell

Mondanom sem kell, hogy leírhatatlan érzés az, amikor a hasadban lakó kis szerelmedet végre a karjaidban tarthatod. Amikor valakinek az anyukája lettél.
Amikor a világ összes boldogsága hirtelen a válladra - repül....

Kéthetes Ozzikánkkal

2014. február 14., péntek

Brightonban - áldott állapotban

Nagyon örülök, hogy itt Brightonban talált meg az áldott állapot, érzem, hogy jó kezekben vagyok. A brit "National Health Service" (NHS)  a magyar egészségügyi rendszerhez hasonlatosan hideget-meleget kapó közellátás - különös figyelemmel és szeretettel ügyel a kismamákra. Nem beszélhetek egész Anglia nevében, de szívesen megosztom Veletek azt, hogy a mi kis városunkban miként folynak ezek a dolgok.

Amint sejtettem, hogy mi a helyzet, beszereztem egy terhességi tesztet, amit felénk fillérekért (vagyis pennikért) lehet vásárolni. Ezért vettem kettőt is;  mindkettőn pillanatokon belül megjelent a két piros csík.
Izgatott boldogsággal rohangáltam fel-alá a lakásban, alig vártam, hogy elújságoljam a férjemnek.

Miután diszkréten megünnepeltük a hírt, első utunk a körzeti orvoshoz (GP) vezetett. (Érdekes tény, hogy Angliában a körzeti orvosi rendelőben dolgozó nővérek végzik az általános nőgyógyászati vizsgálatokat, mint a méhnyakrák szűrés, nem kell külön specialistához menni). A doki (esetünkben egy görög gentleman) feltett egy pár butuska kérdést, pl "És terhesnek érzi magát"?, megmérte a pulzusomat majd "beutalt" a körzeti "Gyerek Központba", ahol a szülésznők folytatták a kivizsgálást.
Kéthetente egyszer kellett hozzájuk járnom. A vizsgálatok általában vérnyomásmérésből, pisi tesztből (protein szint mérésből) szívhang és baba mérésből - azaz nyomkodásból álltak.
Kétszer voltunk röntgenen a kórházban, ahol először bemérték a pontos korát a kis magzatnak, majd 20 hetesen egy újabb röntgent ütemeztek, amellyel a különböző rendellenességeket szokták kiszűrni. Többet nem röntgeneznek, ha nem muszáj, mert a brit vélemény szerint a röntgen felmelegíti a magzatvizet és ez nem túl kellemes élmény a babának.


16 hetesen


Való igaz, hogy nem viszik itt túlzásba a kivizsgálást, de csak akkor, ha mindent rendben találnak. Amint valami problémát észlelnek, fokozott figyelemmel követnek bennünket, és minden szükséges vizsgálatra beutalnak. Ezek a vizsgálatok mindig alaposak, és igen jó hangulatúak. Talán azért, mert a férjem apás zavarában mindig viccelődik a dolgozókkal, és mint tudjuk Angliában igen jól fogadják a tréfálkozást (kivéve ha rasszizmus vagy pedofília a téma).

Kezdő szülők számára ingyenes "baba kurzuson" való részvételre van lehetőség, ami a mi esetünkben azt jelentette, hogy három alkalommal  egy kedves szülésznő (Veronica)  mindent elmagyarázott nekünk: a szüléstől kezdve, a baba kaki színéig (amihez "tananyagot" házilag kötött különböző színű fonalból), és ezeken a kurzusokon keresztül megismertünk hasonló cipőben járó leendő anyukákat és apukákat.

Részt vettünk egy otthon szülős előadáson is, amin elmondták az előnyeit és hátrányait annak, ha otthon szeretnénk világra hozni a kicsikénket. Én is otthon tervezem a szülést, mert megnyugtattak, ha bármilyen gond merül fel, akkor be tudnak vinni a kórházba.

Még egy pár érdekesség:
- Angliában minden szüléssel kapcsolatos szolgáltatás ingyenes. (Kivéve a 3 és 4 d röntgent, amit amúgy sem ajánlanak) Ezen kívül a kismamáknak és a friss anyukáknak (gyerek 1 éves koráig) ingyenes az alapvető fogászati ellátás is. (Ami egyébként igen drága mulatság errefelé)
- Vállalkozók (mint én) is igényelhetnek támogatást az államtól (materntity allowance-t) a 26-ik terhességi héttől (vagy későbbtől is lehet kérni)
- Érdemes betartani azt, amit a szülésznők, orvosok ajánlanak, de mindenkinek jogában áll azt tenni, olyan vizsgálatokat visszautasítani, és ott szülni, ahol akar. Az emberi jogoknak errefelé igen nagy tisztelete van, akkor is ha az illető szakértő szemmel "nem helyes" döntést akar hozni. (Pl otthon szülni akkor is, ha veszélyeztetett terhes)
- És végezetül, amire utaltam is már előbb, hogy az alapvető hozzáállás (nem csak az egészségügyben) az, hogy minden rendben lesz. Ha meg nem, akkor mindig találnak b vagy c tervet.



2014. február 3., hétfő

Pingvin

Azon kívül, hogy úgy nézek ki, és úgy is megyek, mint egy pingvin, az életem nem sokat változott. Még mindig tanítok, biciklizek, járok jógázni a lányokkal, úsziba is, keddenként lenézek a jazz klubba, ahol mindenki nagyon kedvesen mosolyog a pocakomra. Minden nap sétálok, jókat eszek iszok, esténként olvasok - ha nem megy az alvás - és Saminával dalolunk szombatonként.

Sok zenét hallgatok, táncizok, filmeket nézünk a lányokkal, élvezem a várandóssággal lelassult szép világot, amelyben nincs rohanás, cipekedés, alkohol.



Nagy szerencsém van ezzel a kis fickóval. És Alexszal, aki szépen vigyáz mindkettőnkre.

2014. január 30., csütörtök

Kilenc hónap boldogság

Egyik este riadtan keltem fel. Mi lesz, ha véget ér ez a kilenc hónap boldogság? Mi lesz, ha egy üvöltő, követelőző kis lény Alex és közém tolakszik. Aki ellopja az időnket. Aki ellopja a mellemet.
Bőgtem, keservesen. Alex addig azt hitte hogy én egy álom-terhes feleség vagyok, de rájött, hogy előbb utóbb engem is elért a pánik!

Csak mert annyira boldog vagyok. Mert a várakozás sokszor jobb, mint maga a várt esemény. Nem akarok csalódni?

Mi van, ha a személyes találkozáskor nem fogom érezni a "kapcsolatot" azzal, akivel most a legjobb haverok vagyunk. Mi van, ha úgy járok, mint egy netrandin, amikor hosszas levelezés után végre személyesen is találkozok a feltételezett lelkitársammal - és kiderül, hogy egy cseppet sem vonzó?

Millió kis kérdés, amit mind ki kellett bőgnöm a kilenc hónap boldogság közben.


2014. január 16., csütörtök

Kicsit nehezen induló, de a végére minden jó Karácsony...

Hagyomány nálunk, hogy legalább három karácsonyunk van évente. Az első zökkenőmentesen ment Alex szüleivel és a francia lánykával Caroline-nal. Fish and chipset ettünk vacsorára, előtte elmentünk a Brighton pierre kétpenis játékot játszani (rengeteg hasznos dolgot nyertünk!) majd megnéztük Mary Poppins történetét a moziban.

24-ére vártuk Katus testvéremet és Lacit a férjecskéjét, de sajnos az utolsó pillanatban eltörölték a járatukat. Nagyon neki keseredtünk, de azért foghíjasan is megtartottuk a szentestét, hamár annyit készültünk rá. Annál nagyobb volt az öröm 25-én, amikor végre megérkezett Katus és Lacus, és úgy örültünk egymásnak, hogy majd megbolondultunk.