Britain's Got Talent II. rész

Vicces - és Brightonra jellemző eset - hogy miközben izgatottan néztük a BGT utolsó epizódjaid kiderült, hogy az egyik döntős Sam Kelly pont az Ouch!-ba szervez egy bulit. (Még nem híres korában fogott bele a projectkbe, ő is itt Brightonban jár zenesuliba és a zenesuli - BIMM -gyakran koncertezik nálunk) Az  általa szervezett este neve Nerd Night volt, ami annyit jelent, hogy mindneki képregényhősnek, vagy képregényt olvasó okostóbiásnak öltözött, és persze volt élőzene és vigadalom.



Így Alex Hulk lett, (ffalfestékkel zöldre festette magát), én meg egy 3d mozis szemüveggel oldottam meg hogy okostojás legyek. Már a nap eleje is viccesen indult, mert Alex így zölden ment el megnézni egy rugby meccset, amit a sky sporton leadtak, és mivel a kameramannak feltűnt többször kommentálták cselekedeteit.

Én is nagyon izgatott voltam az esti buli miatt, ahol  rajtam kívül senki nem foglalkozott a hírességgel. (Végülis ők már régóta ismerték, a többiek meg nem néztek BGT-t)

Sam meg a nerdek

Az est végéén átadták a díjakat a nyertes kosztümnek, s képzeljétek ki nyerte meg a főnyereményt, stúdió időt Brighton egyik legpofásabb próbatermében? - hát én! Már alig várom, hogy menjünk
Sam Kelly video a BGT-ből

Bébiszitt

A világ legjobb munkája a bébiszittelés. Természetesen arra a bébiszittelésre gondolok, amikor este elmennek a szülők és a bébiszitter (ez esetben én) kap egy bébi monitort, egy fényképet a gyerekről, egy üveg jóféle bort, mellé sajtot és krékert és egy távirányítót, hogy jól érezze magát. (mindezt 10 fontos órabérrel)

Egyik ilyen esetem sajnos nem úgy végződött, amilyen jól kezdődött. Az áldott édesanya és a testvére olyan részegen érkeztek haza, hogy alig tudtak felvánszorogni a lépcsőn. Mindkettőnek véres volt az arca, az egyiknek a foga is kitört. Azt mondták azért történt mindez, mert a Brighton Centerben ahol az X-faktort nézték nagyon erős a bor. Hááát...

(még mindig jobb, mint az én történetem, amikor azt gondoltam hogy ezek tuti megöltek valakit)

Szülinap

Nagyon meghatódtam, mert a szülinapomra (is) eljöttek Brightonba Alex szülei, és egy remek olasz(os) étterembe vittek el a tenger partján. (Alex mindent megtesz, hogy pótolja csonka kis családomat, és szerzett nekem két szuper szülőt Allant és Deb-t.)

   

 Szerencsére az idő sokat javult májusra, és a közel két hétig tartó szülinapi mulatságom nagyon jól sikeredett. Természetesen az Ouchban tartottuk a nagy bulit, ahova jó sokan eljöttek. Volt dalolás, koccintás, igazán nem is lehetett volna tökéletesebb a harmincötödik (ááááá) szülinapom. Szerencsére itt Angliában nem olyan gáz megöregedni, így teljes optimizmussal tekintek a jövőbe.

   

 Köszönöm szépen mindenkinek a jókivánságokat, az ajikat, és hogy eljöttetek.