ez a video részlet akkor készült, amikor éppen keressük a stúdiót:
Dalolás és kurjongatás közben a táskámban lapuló gines üveget símogattam. Rakenroll volt, nem vitás. Pont mintha Balatonra készültünk volna. Miután megérkeztünk a siker kapujába, Chloe karcmentesen leparkolt Neil, a slágergyáros féltve szeretgetett fekete lótusza elé, miközben behorpasztott egy béenvét. A szomszédoknál meglebbent a függöny. Mindig ez van – mondta Neil – kíváncsiak! Amíg Chloe átment a szomszédhoz bocsánatot és betétlapot kérni, mi betáncikáltunk a stúdióba, ami nagyon otthonos és meghitt hangulatú volt, és persze tele relikviákkal. Megcsodáltuk a Boyzone, Vanessa May, a Zimmers és egyéb - általam beazonosíthatatlan - brit sztárok képeit és platina albumait a falon.
Brian May - akiről Chloe nem tudta, hogy a Queen gitárosa volt - szintén járt ebben a gyárban.
A konyhában telepedtünk le, megettük az útra csomagolt szendvicseket, míg vendéglátónk herbateával kínált minket. Sok történetet és pletykát tudtunk meg a „kliensektől”, amiket böcsületből nem írok most le. Ez a videó, amit ide beékeltem szintén vendéglátónk műve volt. Apus nagyon szerette a dal eredetijét, nekem meg ez tetszik nagyon. (Tudjátok, hogy bírom az időseket.)Hazafelé már George vezetett, elég gyorsan. Fénykép is készült róla :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése