Rózsaszín hajú Vera barátnőm így fogalmazta meg egyszer: a tél arra való, hogy zsírpárnát növesszünk, és aludjunk, mint a medvék. Én ezzel teljesen egyetértek, és úgy tűnik, igen jól sikerül a kivitelezés.
Nyáron szinte minden nap megyünk valahova, amikor vendégsereg jár nálunk, vagy kihívóan süt a nap, vagy csak úgy. Nyáron nincs menekvés a programok elől. Télen viszont szinte csak olyan helyre megyünk, ahol nem kell semmit csinálni. Csupán enni!
Télen jó bebújni a gyertyafényes pubokba a kandalló mellé, elfogyasztani a hatalmas "sunday roastot", majd jóllakottan mosolyogni egymásra. Vagy otthon a takaró alatt olvasni, vagy elbóbiskolni egy New Yorkban játszódó karácsonyi film alatt. (Ilyenkor nem árt, ha van kéznél csoki).
Még egy remek opció a házibuli - mint amilyen Andika szuper lakásavatója volt Pesten! Nincs jobb, mint lefagyott lábujjainkat baráti körben felmelegíteni, miközben sütik, finom uborkás szendvicsek és jó bor tekintenek ránk az asztalról.
A forraltbor is jó bor! :)
Most hétvégén pedig egymásnak főzögettünk. Zoli gondos izgalommal készült; a hús szépen bepácolva várta vasárnap reggel hogy valami egészen különleges ebéd váljon belőle. Én itt szoktam rá a magyar konyhára, és olyan kihívások elé vetettem magam, mint paprikáscsirke nokedlival, uborkasalátával. Mindkét ebéd nagyon jól sikerült!
Én amondó vagyok, hogy mielőbb kezdjük el az az edzést a Karácsonyi és Szilveszteri megmérettetésekre, hiszen ennyi bejglivel és ünnepi menüvel nem lehet felkészületlenül elbírni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése