2010. november 10., szerda

Gazdasági Válság

19 éves voltam, és izgatottan álldogáltam az EMI stúdió előtt. Akkor még azt hittem, hogy szent helyen vagyok. Vártuk Paul urat, hogy jöjjön. Vártuk a kék mercit, hogy beforduljon, és hogy abból kitekintsen ránk az akkor még férfias jelenség. Képes voltam órákig szobrozni. Akkor még...

És aztán jött Ő. Integetett, mosolygott, jött ment, autogramokat osztott. Egyből felhívtam Anyut!
Az ereklyémet évekig láthatták a kedves barátaim. Paul szép arcát képen, és alatta a nevét. Saját kezével odafirkantva.



Tegnap 250 dollárt adtak érte az e-bayen. Kellett a pénz lakáshitelre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése