A takarítással tulajdonképpen az az egy gond van, hogy nem hangzik túl jól. Mert igazából korunk egyik legmegbecsültebb, és legbizalmasabb szakmája. Az emberek jobban beengednek titkos kis életükbe, mint bármilyen agyzsugorítót, és még segíteni is tudsz nekik. Szeretem látni, ahogy az életek jobbá fordulnak egy tavaszi nagytakarítás után.
Meglepő, hogy általában azok nézik le ezeket a foglalkozásokat, akik életükben nem dolgoztak, vagy nem műveltek kétkezi munkát. Itt Brightonban megszokott, és elfogadott az, hogy az emberek rissz-rossz munkákat végeznek. Sajnos itt sincs kolbászból a kerítés, és a művész lelkek ugyanúgy élik kétlaki életüket mint otthon; nappal a polcpakolás, este a zene. (a különbség az persze, hogy nem örökre)
Amikor Crawley-ba mentem felénekelni a dalt, Neil a slágergyáros egyből másképp nézett rám, mikor mondtam neki, hogy, nem csak léhűtő zenész vagyok, van nekem tisztességes foglalkozásom is. Mondta, hogy ő is takarított annó. Valahol el kell kezdeni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése