Tavaszi szünet I. rész

Az angol tavaszi szünet majdnem 3 hétig tart nekünk. Az utolsó tanítási nap egy haj show-val végződött volna, amiről ellógtunk a Zsuzsival. (Zsuzsi lett volna  a modellem, de közös egyetértéssel eliszkoltunk a főpróbáról, ahol száz fodrász és száz modellt próbáltak betuszkolni a City College főtermének színpada mögé. Ez tavaly sem ízlett, idén pedig Zsu kausztrofóbiájára fogva inkább kimentünk kávézgatni a közeli parkba. Nagyon élvezem ezt a szünetet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy heti két alkalommal délután nyaralok suli helyett. Ilyenkor kifestem a lábujjkörmeimet, rendesen kiszedem a szemöldökömet, lekaparom a fogkövet a fogaimról, a tengerparton rozézok Verával (aki most félállásban van) és együtt sajnáljuk urainkat, akik dolgoznak... továbbá csinosítgatom a CV-met (önéletrajz), ami már két oldalasra nőtte magát - és el is küldözgetem ide oda, ruhákat próbálok fel, amiket végül nem veszek meg stb. Mivel délelőttönként dolgozom,  pont annyi időm marad magamra, amit semmi értelmessel nem kell elütni...

***

Most hosszú hétvégénk volt, ezért Nagypénteken felmentünk Londonba barátkozni, és egy klassz kis kertipartiban ücsörögtünk szótlanul Zozival, kezünkben mindig teli borospohárral. Visszafelé a vonaton hagytam a csirke szívet, amit ott brazil módon átsütve vacsoraként elfogyasztottam. (Bevallom, egy kicsit örültem is, hogy kihánytam... ) (Azt is bevallom, hogy érettségi óta nem történt velem ilyen szörnyűség)

csirkeszívek nyárson

Szombaton mentem tanítani - tudjátok klassz új munkám van! - ahol diákom meglepett egy gyűrűvel,a mit Pakisztánból hozott nékem. Ha nem Brightonban laknék, biztos nem hordanám ezt a rettentően giccses aranyozott csillógó óriási izét, de mivel itt lakom, teljesen nyitott vagyok minden kultúrára, és úgy tetszik, hogy le sem lehet vakarni rólam.

***

Aztán újra vonatoztunk, ezúttal Hassocksba, egy tőlünk 15 percre lévő falucskába. Már a vonaton összefutottunk Karoline-nal, aki egy eldobható műanyag pohárban lötyögő fehérborral üdvözölt bennünket. (ez a legújabb módi, hogy egy pohár bort is lehet kapni a boltban, azoknak, akiknek dobozból sört inni nem elég "posh")

fehér, vörös, rozé

Karoline ezzel az itókával készült Paullal, a vőlegényével a kis falusi színelőadásra, amire bennünket is meginvitáltak. A műsor olyan volt, mintha egy kedves brit filmben saját magukat parodizálták volna ki. Egy rakás öreg vagy középkorú amatőr színész mondott favicceket, vagy énekelt. Nagyon édesek voltak.

Karoline és Paul egy zenés jelenetben

nyuszi bácsik

Ezután Paul a vőlegény egy pubban is fellépett a rock zenekarával, ahol többek között egy kítűnő "Rio" feldolgozást hallgattam a környékbeli (ekkor már Burgess Hillben jártunk) legmenőbb kocsmatöltelékeivel.
Karoline világosított fel bennünket arról, hogy a környék lakói miatt igen olcsón lehet lakáshoz jutni itt Burgess Hillben...



Hamarosan folytatom! :)