2012. július 27., péntek

Olimpiai Láng

Londonban nagy az olimpiai őrület, és ide Brightonba is eljutott a láng. (Én sajnos lemaradtam róla, mint általában mindenről, ami tömeggel jár) Az Olimpia az egyetlen alkalom, amikor Magyarországnak esélye van némi - jaj miket beszélek, igen jelentős sikerélményre! Az Olimpia az egyetlen, amikor egészséges büszkeséggel tudjuk kiáltani az egész világ előtt, hogy hajrááámagyarok! (Ezt már Alex is megtanulta :)

Én mindig izgatottan bújom a sajtót, hogy vajon hogy állunk, és mikor lesz a következő nagy verseny. Néha nem is merem megnézni, annyira izgulok. Néha pedig többed magammal szurkolunk és kiáltozunk a tévének. Izgalmas idők ezek. És örömmel konstatálom hogy egyre többen gratulálnak nekem a sok aranyéremért. (Bizony nekem!) Ilyenkor még hozzá teszem azt is, hogy "és ráadásul Magyarország lakossága alig több, mint Londoné".


Katus és Lacus Londonban


Az Olimpia eszembe juttatja Anyuskát is. Ahogy kiáltotta a vizilabdásoknak, hogy hogy gyerünk fiúk! Mindig tudta hogy állunk, és a szívére vett minden játékot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése