Az ölelős történet után rájöttem, hogy az életem egy nagy vicc. Főleg miután kiderült, hogy A széptekintetű kocsmárosnak - ezentúl nevezzük őt A-nak - van barátnője, aki nem más, mint Brighton egyik legdögösebb, legnagyobb mellű és legformásabb fenekű ausztrál gyöngyszeme. Egy brazil partiban mutatott be minket egymásnak, ahova természetesen egyedül érkeztem annyira kiöltözve, hogy magam is szégyelltem. Persze ez a gyöngyszem nem csak szép volt, de roppant jófej és okos is, (és okos előrelátással kitalálta, hogy barátkozzunk, járjunk el együtt a jazz klubba és elkérte a telefonszámomat). A brazil buliban így hát mindenkivel táncoltam aki csak igényelte, sőt magam próbáltam becsatlakozni a csoportban táncolók közé szambát mímelve. Végül egy jóképű de merev angol fiúnál kötöttem ki, aki A lakótársa volt egyben.
(Annyi baj legyen, végülis szereztem néhány jóbarátot!!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése