Magyar Bulik

Talán meséltem Nektek, hogy Alexot a magyar buliknak köszönhetem. Vagyis azoknak a srácoknak - név szerint Jánosnak és Gerinek, akik a magyar diszkókat csinálták régen az Ouch!-ban. (Sajnos azonban hiába adtak bele mindent a szervező a srácok és a lányok, és jöttek egyre többen a bulikba, annak a néhány verekedős és lopós kedvű honfitársunknak sikerült tönkre tenni mindent, és több vándorlás után úgy döntöttek - sajnos János és Geri - hogy nem csinálják tovább.). Ebből, és eleve más indíttatásból indulva az én - vagyis a mi bulijaink mások. A már többször emlegetett Angol-Magyar, Magyar-Angol összebarátkoztató misszóm és fixa ideám alapján ezek a bulik nemcsak a magyaroknak készülnek, hanem azoknak, akiket érdekel a mi nyelvünk, sorsunk és elsősorban a finomságaink. Ezért - nem meglepő módon - egyre több külföldi és egyre kevesebb magyar jön el hozzánk.

Sokan kifogásolják, hogy nincs magyar zene, Ez részben azért van, mert a húsz magyar miatt nem fogjuk kínozni a többieket, másrészt meg a magyar zene - főleg a mulatós - kihozza az állatot belőlünk és félő, hogy megjelennek ezek a verekedős lopkodós népek nálunk is. Meg hát, ezek az esték inkább a beszélgetésről szólnak, kivéve, amikor olyan programokkal van összekötve, mint élőzene, vagy pingpong.



Pingpongozós este

Itt mondom el, hogy olyan jó, hogy egyre inkább sikerül megtalálni azokat a magyarokat itt, akik hozzám hasonlóan törtető kreatív lelkek, akik szívesen áldozzák idejüket jó programok szervezésére, akik szintén valami ideológiával érkeztek, és lelkesen dolgoznak hajnalhasadtáig, hogy minden a legjobban menjen.

Ezúttal szeretném megköszönni a Barátaimnak:

Zsu-nak és Zsolának, Gál-Tomcsányi-Anikónak, Ódri Gabriellának, Román Zsoltnak, Juhász Szilvinek, Rolandnak, Viktornak és Tamásnak, Árvai Áginak és sokan másoknak, akik szebbé, jobbá tették a bulikat meg a mi kis bárunkat. És persze Jánosnak meg Gerinek is, mert nélkülük ugyebár a nagy találkozás sem jöhetett volna létre! :)

Szerintem nincs még olyan város itt Angliában, ahol ilyen jól megtaláljuk egymást a "Jóféle Magyarok'. Nem csak engem, de egymásnak is sokat segítenek, és én olyan büszke vagyok ám!